köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

06.12.08

2008.06.12. 22:09 hasy

Mert mértne nyerhetnénk meg? Annyira nem erősek.. 1-0ra mennek? Mert ezt most mért is? Srácok lőjjünk.. 1megvan na még egy. Ez is megvan 2-1ide és még van 3perc. Szóval akkor 2-2 és 2-3 úgy a maradék időben, de mért kell nekünk kikapni megint. A végző dupla sípszó első részét megúsztam sérülés nélkül, de akkor hirtelen.. vagy nem is annyira hirtelen inkább előre megfontolt gonoszság gyűjteményből kiválasztva egy hátulról alámcsúszást fordult ki a bokám, pont annyira hogy fájjon. Már 10kor végeztem. Megkérdeztem, hogy honnan indul a 86os és gyorsan felszálltam a 6osra, mielőtt 0ra váltott volna az egyes, ami azt hiszem vissza fele számolt vagy gyakrabban jártak mától a 6os buszok. Ültem a buszon egyedül, kivül kicsit sárosan, a táskámban ami van az is minden sáros. A hajam vizes és ami nem sáros vagy vizes az izzadt. Hallgattam a systemet, aztán arra gondoltam, hogy annyira nyomorultul nézek ki, hogy nem való ez a zene a fülemben, mert esztétikailag végleg elásom magam a 6os busz felásható részein darabokba. Bicegve lépkedtem le a lépcsőkön, hogy felnézzek az ürömi útig még megteendő 200m-re és lássak valakit az 1m-es szintemelkedés miatt már domb tetején. A 6os busz nyomát se láttam már, mire sikerült eljutattni a 'lépés' parancsot a lábamból az agyamba vagy fordítva, mert össze vissza próbálkoztam. Szóval épp fordultam vissza a domb felé, de akkor szemet szúrt (és lábat) egy férfi, aki a dombtetőn állt fölöttem, és lenézett a 'völgybe'. Nem tudom, miért volt olyan érdekes, de valahogy nem illett a képbe. Talán, mert nem volt nálla üveg és nem volt trikóba és még csak napszemüvege sem volt vagy haja. Barna esőkabátja volt. Pont olyan, mint amilyet a 20.rangú újságok hátsó hasábjain vehetsz, de csakis leértékelten. Végül elmentem mellette bicegve, bár még elkellett jutnom a zebra túl oldaláig, hogy rájöjjek, hogy ő volt a takefive-ból a hangulat csináló bolondember a javából. Retro ember ferencjózsef szakállal. Akkor még nem tudtam, hogy hazudok a janonak, hogy felhívom később. Összedobtam egy tészta kaját és én csináltam igaziból jamieoliver nélkül, mert hát horvátilonavére az ereimben és ne használjam ki?! megcsináltam, megettem. Váci utca volt a következő egy hatos busszal és egy kettes villamossal, hogy marcitól ne vegyek florklor jegyeket és barbietól nem kapjak szórólapot, mert mcdonalds és zsófiék. Amíg vásároltak addig olvastam tovább az 580forintos könyvemet ami a filozfiáról szól és tulajdonképpen ez is a címe. De lehet, hogy nem is olvasom arisztotelész szerint, mert szerinte csak látom és nem olvasom. Marx szerint mindenki olvassa csak nem látják. Szerintem elolvasom, hogy ne értsek egyet velük, de jókat mosolyogjak, azokon akik benne vannak, mert valahogy belekerültek. Mert máshogy látták a világot, mint egy barnaesőkabátos vagy talán pontosan úgy. Descartes szerint az nem egy pipa, hanem egy pipának a képe, ezt mondta annak, akit megkérdezett, hogy mit lát a képen, amin egy pipa volt vagy inkább egy pipának a képe. A könyvben van egy fotó illetve illusztráció erről a gondolkodoról, aki gondolkodott tehát vagyott. A kép alá oda volt írva: Descartes.. kijöttek a boltokból és mehettünk haza, hogy minden elaludjon, ami addig se volt ébren maximum állva volt, olyan mint mi mostantól feküdve. Feküdtünk, hogy aludjunk, hogy horvát-német 2-1 és hogy kakaóscsigát együnk én az övét is a tejével, mert ne igyon magába tejet. Mint, ahogy az lenni szokott egy átlagos esős délután most is elfáradtam a semmit tevésbe és haza indultam 80%páratartalomban, hogy otthon tegyem tovább a semmit.. a kis ő is lehet nagy Ő.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr71517322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása