köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

06.16.08

2008.06.16. 23:43 hasy

Utolsó nap. Az évzárás-nyárnyitás. Felpakoltam magamra egy nem túl ünnepi, cserébe inges konfigurációt.. gärtner tanárúr mármár közhely másik nevén, a Vadász kihúzott a sorból és haza küldött viszonylag egyszerűen Miki fiamnak szólítva. Ugye akkor most kapok egy újabb fokozatot, ami rovó és egyben kirúgást szorgalmazna a tantestülettől, ehelyett alternatív megoldásként a villamospótló busz odavissza (retúrhazafutás) +futással kombinálás eljutottam hazáig. 3XLes pierrecardin ing, ilyen igazi turkálós no meg egy mexx nadrág (eddig jó), 1400as méretben vagy ha nem is annyit, de mindenképpen 2vel nagyobb a maximálisnál. Ruhailag moletten és wescoba (csizma és nem kínaiüzletlánc) futottam, hogy odaérjek a végére-odaértem, mondtam néhány keresetlen szót, átvettem a bizonyítványom 4,78as átlaggal, ami a 2délutánnyi tanuláshoz képest egy 3,78al jobb.. Ha már így is szánalmasan nézek ki ezzel a moletti cuccal meg e koszos fehér trikóval, akkor még magamhoz vettem 2zacskó évközben bennt tartott tankönyvet. Otthon gyorsan átvetkőztem emberré és elkísértem a zsófit a táboros buszhoz, mert hát zenetábot. Janesszal 11:20kor taliztunk, addig jártam keltem egyet a mamutokba, ittunk egy colát és haza mentünk. Ákival elmentem fürdőnadrágot venni, de már 2szakaszjegyet is kellett vennem idáig az ellenőrök miatt, ez nap az én napom volt BKV szempontból, sőt melyik nap az?! végig sétáltunk a dunaparton, de sehol nem tudtam bemenni megkérdezni, hogy couldyouhelpmeineedtoileasquickasyoucan. Hát akkor megcsillant az inter continental szálló ablakán a lehetőség fénye, ha idézhetek a saját blogomból. Lelkileg berohantam, amúgy finom léptekkel kevés magyar tekintettel a fejemen mentem el wc-re, kényelmes volt és wc. Magyar vagyok és túrista mondhatni. Még elmentünk pár étterem mellet, ahol esténként élő zene lehetett magnóról, esetleg LIVE józsibácsi pianoest. Negyed6ra mentem Imohoz, hogy átbóbiskoljam az időmet fél7ig. Vissza cseréltem a pullandbear gatyát, amit áthozott a saab és vissza fele, már megsem álltunk a millenárison, ahol 3asban néztük a meccset, ugye osztrák-német. Félidő 0-0 gyorsan elmentünk kajolni még1et a subwaybe, megint finom volt:) elég durva függőségeket képzett a szervezetemben, de milyen lenne az élet subway nélkül. Választásnál elég bizonytalan voltam vagy talán mégse. Végül mindenes tonhalas olivabogyó nélkülis. Olyan, mint a 3gombóc vanília, ebből 2csokoládé és amikor már az egész kész, akkor pohárba és akkor bezár a petőfi cukrászda egy pár békés napra. Mire visszaértünk már 1-0 volt a németeknek és a 60.percben olyan dolog történt, hogy nem is fokozom az izgalmat a sorok között, de a lényeg, hogy kiírták, hogy 22:00kor megszűnt a közvetítés. Így jártunk és ennyit erről, futhattunk át a Champsbe gyalog, ahol befejeztük és láttuk a maradék gólokat, amik nem voltak. Két unalmas 0-1el lett vége a meccseknek.. hazasétáltunk janesszal és most gyorsan elkezdek összepakolni, mert hajlani 4kor indulunk. jóéjt.

Mivel nem leszek itthon egy bő hónapot, ezért a gondolataimat papírra írom vagy még egyel szebben akár véshetném is, de a lényeg, hogy amikor lesz időm, akkor beírom és publikálom a cseppet sem publikumnak, de mégiscsak olvasóknak. Szép nyarat.

napinyál: Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.

Szólj hozzá!

Címkék: élet utazás gondolatok napló mindennapok

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr46524688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása