köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

Rendszeres visszaesek.

2008.07.28. 23:15 hasy

Hogyal nem kezdük mondatot. Hogy kezdődhet el egy olyan este, amikor leülök, azért hogy jót írjak. Tulajdonképpen tényleg így kezdődött, ami kicsit unalmasnak tűnhet és tényleg az. Ma is sokadika van. Pont, mint minden nemzetiünnepen vagy születésnapon. Egyedül vagyok itthon. Ilyenkor két részre oszlanak az ősidők óta zajló sokadikák. Vannak a csak kicsit sokadikák és vannak a nagyon sokadikák. Kicsit sokadikán itthon maradék, de a luxus cikkek elfogyásával kezdődik a nagyon sokadika. Elfogy a papírszalvéta. Elfogy a papírzsebkendő és elfogy a papír pénz is. A hűtőbe nincs semmi, a kenyérpiritó funkcionalitása kenyértartóra váltott-miközben egy égett serclit őrzött a nyár folyamán. Felveszem a maradék ruhát, felveszem a tegnapi ruhát. Átverekedem magam a szennyesen és a mosatlan edényeken, bár mindig ugyanabból eszem, mert szeretem, azt a fehérkerámiatányért. Letörött a széle, de cserébe vannak rajta tojásrántotta maradványok és UV alatt zsírfoltok. Ez em igazán vicces, de most így állok. Ilyenkor kerülnek elő az üres üvegek. Az üvegvisszaváltás elsősorban lelki tevékenység. Hihetetlen emberismeretet, időzítést, dramaturgiát követel, az agy, a test és a lélek finoman összehangolt munkáját, nekiszánást és bátorságot. A szóba jöhető közértek száma adott. Van ugye a szemközti, ahol némi kézpénzt is kölcsönöznek, de ott nem ismernek és nem hat a varázsom. Van a nagy ugye, ahol papírt kapunk arról, hogy 300forintot kaptál, mert megittál 5üveg kólát. Néha, hogy 20üveg sört. A felmarkolt pénzből vettem zsebkendőt és ennivalót. Plusz 10forint nekem. Fél éve még 12lett volna egy másik nagyon sokadikán. A visszafekvéshez fordított energiám nagy részét pókerbe fektettem. Először azért, hogy egy 7es drillemet 7K fullhouse vigye, aztán, hogy a dáma soromat király vigye, aztán az Ász drillel veszítsek tulajdonképpen bármi ellen, ami jön. Remény vesztve néztem körül a rumlis cserébe 40fokos szobában. Rendet raktam. Baromi hősnek éreztem magamat persze emiatt, de rajtam kívül minden szuperhős mosdás, fogmosás és evés nélkül győzi le a világot. Így én is hozzá csatolodtam Budapest azon csekény feléhez, akiknek igényük van tisztáak lenni-legalább egyszer egy héten. Elmosogattam, hogy szerezzek új tányérokat, de persze megvárhattam volna, amíg még egy sütésnyi zsír össze nem gyűlik a már említett fehérkerámia tányéromon. Azért az enyém, mert ha látnád nekem adnád. Másodszorra jöttem el itthonról, ebből először ébren és ruhában. Focizni mentem, de vittem magammal mindent, mert nem tudtam pontosan merre jár majd az utam. Biztos, ami biztos-magammal hoztam azokat a dolgokat, amik 2éve mindig ugyanazokban a zsebekben vannak, ezeken kívül a foci cuccot, egy pulóvert, egy HughL. könyvet és egy fogkefét, amit könyvjelzőnek használok. A rövidre vágott szívószál és a felhúzható kerekes banán otthon maradt, pedig nagyon állatul gurul. Kipróbáltam az új cipőmet. A lehető legrondább színösszeállítású nájk, mert csak azért sem reklámozok ingyen. Piros, arany, fehér, fekete. Nagyonkényelmes. Könnyű. Drága. Talán ennyi az összes, amit ellehet mondani erről a cipőről. 43as.  Elmentem a Wii-mért. Tulajdonképpen már az utazás több oldalt megért volna, BKVellenőrökkel, de ezt most had kezdjem a végén. Beszereltük a szobámba, a 10alkatrészből 3-4kimaradt, de tökéletesen működik. Egy pár félóra játék után nem bírtam tovább a kényszert és most itt ülök a teraszon 10es skálán 1es térerővel, talán mert nincs kisebb. Mindenhol sötét van, csak egy dolgot világít be a lámpa. Engem. És ezért is ettek meg belőlem 4kilót azok a bogarak, akiket ide engedtem és most azt hiszik, hogy velem lehet. És-el nem kezdünk mondatot.

A napom eleje és vége is egy word által nem ajánlott mondatszerketi elemmel kezdődött. És eddig a sorig írtam le egészen az előző 2héttel kezdődően a fizikai énemet. Nem érzem jól magam ebbe, ezért most megpróbálok váltani a régi keveset gondolkozásosra, mert
annyi mindent elakarok mondani, de persze annyit azért nem lehet. Topsecret. Ezzel a címmel jelent meg balázs könyve, akiről nem igazán tudjuk, hogy honnan jött meg, hogy ki is ő, de most ha leírja, akkor már nem topsecret, ha meg topsecret, akkor meg nem írja le, talán ennyi volt a hozzáfűzi valóm, miközben a bestsellereket böngésztem. A világ megy tovább mondaná erre biztosan valaki. Az enyém most ugyérzem megállt. Hirtelen sok kérdés áll előttem és mindeki megmondja nekem a szerinti megoldást, a szerinte választ. Ezek a segíthetekemberek, persze tényleg kedvesek és jobb, mint a semmi (nem).Valahogy túl napos bennem minden és tényleg esőt kell csinálnom, hogy egyszer biztosan szivárvány legyen, mert lassan kiszáradna belőlem a hasi, hasy, haschi vagy ahogy még leírják a segíthetekemberek a segítheteksmseikben, amik persze nagyon jól esnek(nem).

Felkelek és lefekszem, közte pedig értelmetlen dolgokra költöm a pénzem és az olcsó időm. Aljas szemét vagyok magammal, ha lehetek ilyen. Pasz, nincs ötletem mit csináljak. Nyár van, meleg van és sehol senki. Kiülök az ablakba, hogy hátha rámesik egy csillag vagy másfélmillióforitnyiboldogság. A boldogság kereskedelmi forgalomba nem kapható, csak 10percekre. Autópályáról, autópályára. Attól függetlenül, hogy nincs autóm, a szeretetre még nem vagyok ennyire kiéhezve. Ahol ma voltam Csepelen-ott ránézésre is kivannak éhezve a szeretetre, de nem néztem sokat őket. Igazi munkás város. -rész. Mindenkiörül annak, ami van. Ami tulajdonképpen nincs vagy jelzálog van rajta, de legalább örül vagy részeg. Nekem is ezt kéne, mármint örülni, mert nem iszom. Húú de erkölcsös életet éltem kétsorig, de minden hiába, mert 8sorral előrébb tartok egy ideje folyamatosan. Állok és nem tudom, hogy hol kezdjem:(?! Rossz, mert nem jó. Rossz, mert rossz. És ezt most abba hagyom, lefekszem hátha elmúlik és nem kipipálom a sikertelen rublikát. Majd az egyik holnap..

Persze álmomban még mindig okos vagyok, erős és szép:) Mert álmában mindenki eggyel jobb és ez így van rendjén. Az egyetlen hasznos segíthetek, a segíthetek álmaim. Az életben igyekszem mindent megtenni, azért hogy ne legyen ez, hát még is ez van, de az álom tényleg ad valami pluszt, valami mást, valami álmot. Olyasmi félét, amiben benne van az, akit szeretek. Álmomban ő is mindig szeret. Egy olyasmi álmot, ahol mindig tudom a jó választ, még akkor is, ha nincs is kérdés. Az álmomban csönget a villamos, a rendőr rendes és elenged.
 
Kispál és a borz Fernando Torres C.Ronaldo Real Madrid Obama

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr99590160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása