mindennap-ok?

A templomban arról beszélt az atya, hogy a másik ember közelsége, az isten közelsége és a másik ember szeretete az isten szeretete. isten persze nagy i. Amikor a hitről elmélkedem, teologizálok vagy egyéb hasztalan szavakkal kifejezett általában vasárnapi gondolatokat futtatok mindig laikusan próbálok tekinteni az egyházra és a vallásra. Persze nem lehet mindezt objektívan nézni, de bárki vallásosnak feltűnhet, hogy az egyház bárkit befogad, de alig van akit be is akar. Így az átlag ember, tulajdonképpen bármelyik ember egy bizonyos 100ból nem érti, sőt nem kedveli az egyházat és ezért Istenhez is fenntartásokkal vagy éppen sehogy sem fordul, mert így az egyszerűbb. Szóval az ilyen szép, de vallásos mondatok-közhelyek hátterében az Isten szót szeretetre fordítom le, nem csak mert így egyszerűbb, hanem tulajdonképpen én ebben hiszek-kicsit leegyszerűsítve. Az előbbi példamondatomban a másik ember pedig az összes többi ember, barát-felebarát. Nem túl bonyolult tehát a jézusi igazságokat a nem rossz indulatból pogányok nyelvére lefordítani. És megértetni velük, mert biztos vagyok benne, hogy borzasztó sokan nyitottak a vallás felé, hogy a kereszténység nem fehér ruhákból, barokk templomokból, füstölökből és latin énekekből áll. A kereszténység nagy és az igazabb része az életben, az egyházon kívül, de a valláson belül marad keresztény.. remélem érthető. Később folytatom még ezt, de muszáj még pár sorban kitérnem erre a napsütéses rossz, majd jó vasárnapra. Egy borzasztó meccsen kaptunk ki 3-0ra. Ezzel le is zárnám a rossz sorozatot. Az azt követő program pedig a híres criticalmass volt, ezúttal biciklivel.  Sokat tekertünk és annál sokkal többet nevettünk a gödör környékén éjszakába nyúlóan. És a biciklikről annyit, hogy lehet, hogy mocskos város ez a budapest és egyre furább emberek mászkálnak a töredezett demszkibetonon, de 100.000biciklis jókedvűen tekert egésznap a városban. Ma is éreztem kicsit, hogy jó a magyaro. és még jobb, hogy magyar vagyok. Bár a sírunkat szép mélyre megástuk, azért még eljárjuk az esőtáncot.