már tornyaidban, s
rég csontjaid közt
mezítelen, kisírt,
de tüzes szemmel.
-
nézz a szemembe,
hogy mi van- többé
ne létezzen, hogy-
mi már rég reped
törjön.
-
Legyen hát.. mit
tenni akarsz, bár
sosem kívántad.
Két nyitott kapu
közötti sötét
szobának egyetlen
fénysugara.
rémálom
2009.04.23. 14:07 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.