Marx fivérek hagyományai szerint ezt a filmet is áthatja a burleszkszerű helyzetekre és a csattanókra épülő dramaturgia. Az alaphelyzet már önmagában is abszurd: főhősünk, Fielding Mellish, a New York-i zsidó kisember, aki számos féreértés után, távolról sem önszántából egy délamerikai puccs kellős közepében találja magát. San Marco forradalmárai elzavarják a diktátort, s mivel hősünk Castro-szakállt visel, kézenfekvő, hogy ő lesz az ország vezetője. A forradalom pártja harcot indít a hatalmat átszövő korrupció ellen. Munkához is látnak azonnal: megszületik első és egyben legfontosabb intézkedésük: kihirdetik, hogy az ország hivatalos nyelve mostantól kezdve a svéd lesz. Lévén, hogy a főszerepet maga Woody Allen alakítja, a hatás megjósolható.
bananas /1971
2009.05.06. 21:26 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
