köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

hitvány férgek

2009.05.27. 02:46 hasy

Kis tündérbogarak mászkálnak mellettem a teraszon. Este mérges voltam eltapostam az összeset. Reggel felébredtem és megkíméltem az újakat, sőt egyenrangúnak éreztem magamat egy afféle reggeli buddhizmusban a férgesével, akit ma este végül mégis eltapostam. Ezek a bogarak valószínű nagyon szégyenlenek engem, mint a Föld egészéhez mérten ugyanakkora darabot, mint ők. Sőt ők fájdalmat és hülyeséget nem igazán okoznak. Szegények eléggé jogtalanul lettek lekorlátolva. Pont ők nem kaptak semmilyen hatalmat. Mi kaptunk meg mindent, ami ezen a Földön él. Még magunkat is. Isten kicsit felelőtlen. Lassan észszerűnek tűnhet, hogy az evolúciós elméletet fordítva támadjuk. Tehát, ha az evolúcióban fejlődő ember egyre fejletteb akkor, hogy alakult ki majdnem 6 és fél milliárd embernyi hulladék, akik megtanulva, hogy a pénznél, hatalomnál és hamis énképnél nem kell más a boldogságoz és ezekért öl, lop, hazudik és megfélemlíti az egyszerű bogarakar, pedig csak éltek és mozogtak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr841154188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása