köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

03.15.08

2008.03.15. 20:25 hasy

11órakor kezdődött egy dodofejjel és 11:15kor kezdődött másodszorra egy húgaim által bejátszott hamis zongorásfürelízzel ez a kokárdásünnep. kellemes ébredés egy ilyen este után... aztán felöltözés és rekettye kirándulás ilyen ünnepi alkalomból api mám zsóóf dodo mareK zsebi na meg én. szóval bablevesevés és almafröccsivás volt, de előtte egy röpke órát sétálgattunk; le-leültünk az olykor izgalmas, de unalmas kiscellimúzeumban. smicike.

szép napsütéses volt az egészminden.
visszafele beugrottunk az irodába egy kávéfőzőért. najó igazából nem is beugrottunk, hanem csak simán bementünk, mert lusták voltunk beugrálni. az irodáról jut eszembe- múltkor ott ültünk a kanapén és néztünk ki az ablakon... a szemben lévő ablaknál egy jókiállású kopaszodó bajszos 20éves fiú ülhetett és próbált 10kellemes percen keresztül megszabadulni az orrában lévő összes váladéktól. de nem akárhogy, ránézésre kipróbálta az összes lehetséges testhelyzetet, végülis megoldotta. a végén a biztonság kedvéért bele és elkente a terítőbe és ragozástól függően terítőn.

'ott tartottam, hogy van egy lány akit elösször egy szerda délután vagy kedden este vettem észre uzsonna közben a monitort nézve-vmi egyszerű, unalmas...'-emi!RuleZ.

ott tartottam(-ez nem ugyanaz ez már én vagyok.), hogy iroda. hazafele már zsófi elisment hazafele én meg fogadtam az éppen érkező lillinénit, aki a miami-i rokonunk vagy családbarátunk. vagy ilyesmink. de régóta ismerjük-régóta szeretjük. de biztos tudjátok, mindenkinek van egy ilyesmi 'lillinénije', vagy margit, de van!. zsófi már jött is visszafele, mert szegény borka beteg. gyógyulj meg gyorsan. mondjuk szegény nem tud olvasni, de gondolok rá. olyan aranyos. 2éves és apukája levert egy poharat és odavitt neki egy műanyagot, hogy-ez való neked! meg tud olyat mondani, hogy vízálló kvarcóra. bizony!

tehát lillinénivel kiegészülve a csapat. na meg persze marikával. hát itt minden szóba jött a taxidermiától kezdve a függönybecsomagolt szilveszterig. elmentek. elmentünk. hazakísértem a zsófit. aztán éneklőkarizmámat próbáltam fejleszteni a remetehegyi-buszmegállóban. valószínű 1évig nem nő majd fű a környéken. vagy 2.

azóta itthon lopom a napot. lement a nap. írom a blogom. fáradt és boldog vagyok, mert kezdem megtalálni magamat vagy talán másokban magamat. lényeg, hogy kezdem érezni a powert. fílpover.

Időt kéne szakítanunk arra,
hogy meghallgassunk másokat,
hogy egymás szemébe nézzünk és,
hogy így bátorítsuk egymást,
hogy együtt nevessünk és sétáljunk.
Csupán ez az amit magadon kívül
adhatsz másoknak. Mi magunk és a
szeretetre való képességünk...-azt hiszem ez igaz. (ra sikerült)

Hogy miért hordjunk kokárdát?-kérdezte.
én:
-ő. igazából hirtelen összesetudtam foglalni azt a temérdek semmit ami az agyamon ment át. egy felnőtt válaszai tulajdonképpen elfogadhatók illetve you have to elfogadni őket.
Pl. mert. vagy: mert magyar vagy. vagy mert nézdd meg a többieket ők is hordják.
igazából ez elfogadható. a magyarázatotot mondják rosszul.
.kokárda-magyarszínek-48asifjak:)-ők. kezdjük, mindek a jelképe a magyarok szabadságáé. persze nem az a szabadság amit a franciák akartak szűkegyévszázaddal előtte, az egy negatív szabadság volt. ott az anarchia felelt volna meg
a szabadságnak.
egy olyasféle szabadságot akartak, ahol mindenki azt csinál amit akar és független az egyháztól független a politikától és független mindentől. a magyaroknak minden jó volt csak a habsburgok nem. és igazuk is volt. lehet, hogy, most is itt lennének, ha nem lennének értelmes-'igaz' magyarok. lehet, hogy akkor előrébb tartanánk. De erre Lewis mondta azt, hogy 'lehet, hogy a Nyugat sokkal előttünk jár, de rossz írányba'-mondjuk ugyanezt az idézetet írtam azthiszem tegnap egy másik témában. kicsi a világ. die welt ist klein. szóval megmaradtunk magyarok igaz márcsak M=1:3 méretarányban...
de akkor is mért kell kokárda. -az 'ő' második kérdése.
-mondjuk azt, hogy mindenki azt mondja, hogy ő neki az a lényeg, hogy tudja mit gondol és nem érdeklik a külsőségek. főleg egy ilyen világban. azzal a részével egyetértek, hogy ne úgy legyen valaki magyar, hogy kokárdát vesz vagy sörrel koccint. legyen belül magyar. de a kokárda az egy hagyomány, egy kultúra. ilyen végülis pozitív gondolkodás miatt halt ki már 1000x szokás és 1000x hagyomány. Szóval hordjuk kivűl-belül. így a tuti.


már este van este van és-
telcsörr: zsófi mindjárt ittvan. előtte rendkivülihírek mert nem tudom hogyan ünnepeltek az 'emberek' és a többiek. hazafelé illetve őhazájafelé bementünk a mekibe a 'jani' nevű túlpörgött eladótól kértünk egy forrógolyósforróöntetesfagyit meg egy kitkatosmcflurryt aztán 165ösről méglefutottam egy csillogósdobozósrágóért és összefutottunk egy 3tagos tüntető bandával na meg egy gerivel, na meg egy zsolttal is. Visszafele 1órára beugrottam peethez, mert rég láttam és dumáltunk egy darabot a csöppetsem monoton mégis unalmas életről, na meg a zselatínról talán még a boncolt és megcsonkolt állatokról+photoshop.

jóéjszakát nekem/nektek. holnap virágvasárnap.
 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr99382431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lili 2008.03.16. 01:16:43

nézegetem a blogod. nagyon tetszik!! nem tudom, hogy tudsz ennyi jót írni én nem bírnám. puszi
süti beállítások módosítása