mindennap-ok?

A tegnapi 14.hónapi évfordulót legalább annyira elfelejtettem, mintha lett volna gyógyszerem, mert nem gondolkodtam rajta, hogy mit felejtettem el. Fogat mostam és most már tényleg álmodni akartam.. nem érdekel, hogy itt vár rám egy csúnya angyal fából vagy ez már ő lehet. Miért fából. Ja, mert ma edzésen ő volt a mellékhelység és kivághatta magát vagy az álmom tudja majd mi lesz a szerepem vele. Megint láttam a lányt a fiúból készültet. Tipikus buzi. Rúzzsal a száján és elkenődve mellette. Szőke göndör parokával. Vagy ezt az én hajamról szedhette le. Gyorsan elbújt a faangyal mögé, hogy ne lássam a homlokán a számot. Háború. Az angyal homlokán kódolva volt. Meg utólag üzenném, hogy fafej, tuskó angyal. Nyertem.. hogy száműzzem őket a  díjátadásról, ami csupa móka és kacagás. Egy hal szeméből figyeltem tovább, hogyan röhögnek ki.. pedig győztem. Elkezdtem felvágni a tortát a láncfűrésszel. Kicsit belekaptam valamibe és elkezdett vérezni. Azt mondta nem fáj neki, de sírtam rendesen. Megvigasztalt, hogy Torres még lőhet egy gólt, ha befordul a sarkon, ahol anya várt, mert féltett. Nem volt benne az álmomba, de adhatott volna algát, ha apa is egyet ért. Ez egy zöld szer, amit ha eszel hat. Fel kellett kelnem, mert nem is tudom. Talán, mert ébresztett az ébresztő. Megnéztem mit mutat a mutató.. 9:48, mint tegnap ilyenkor. Rendszeres fogmosás rendszertelenül. Egésznap furikáztunk. Meg persze volt edzés is. Végre kivolt sütve a napsárgája. A reggel sétáltam még egy kört mindenek előtt a fogmosás után, hogy kiszellőzek én is meg a polóm, amin felvan akasztva egy hintázó gyerek szimmetria tengelyére egy fehér figura. A polómon van, hogy szemből ne találkozzak vele, de magamat soha nem fogom szemből látni csak a tükrökből és a metro ablakán is ott szoktam lenni, ahol megigazítottam volna a hajam, amiből egy kiszabadult tincs rontotta az aerodinamikámat a bal oldalt. Egyszer kétszer sodróttam ki miatta séta közbe, de amúgy minden rendben. Ebben az időben márcsak egy lyuk van a helyén. Nap közben egy sistergő hangszórón hallgattam életem számát, amiből csak 1-1részt értettem, hogy aztán elfelejtsem. Ezzel csak Istennek teszek jót gondolom ilyenkor, aki első sorból nevet rajtam és az aerodinamikámon. Délutánra márcsak a mai pénzköltésem felírására boldogítottam magamat. Egy zacskó rágó és 5üveg narancsos sör, amiből 1üveg citromos. 1%alkohol tartalmat megengedhetek magamnak, mert annyi van benne, mint a balatonon hagyott almalében. Meg itt amúgy is 16év az alkohol korhatár, ha sörröl, esetleg borról lenne szó. De ez persze nem jellemző az osztrákokra, ők sörre sört mindenkor. Arról nem is beszélve, hogy amikor a szőkített szőke bolti eladó elkérte a születési évemet igazoló papírokat, mert ma borotváltam le a jobb oldali 3szál szakállamat, ami miatt is kilengett az aerod-m. Szóval ugye elkérte; elővettem a diákom. Hogy ne kelljen kivenni megmutattam neki a kiállítás dátumát, ami 3-4hónapja lehetett, de elkönyvelte az agyába vagy talán a hajába, hogy tényleg ennyi az annyi és bocsánat a kellemetlenségért. Semmi baj gondoltam magamba, miközben annyit mondtam blödekuh vagy az egész fordítva, mint Isten tortáján a nyolcas, ami néha eszembe jut a végtelenről és a mai álmomról. Este láttam, hogy férfiak és nők fürdőznek tangába, mint barbie barátai a Lanz-i tóba. Mostanra már egész sötét lett. És így nem maradt más: előjöhetsz húsrágó kurva nagy óriás. Ha ott lennél a sötétben, a nagyobb fa árnyékában, mert ha nem jösz elaludnék. Mielőtt megennél és elásnál, szólj valakinek, aki mindentől messze van a szívhez közel-csináljon csodát és akkor elhiszem, hogy sokra képes, aki szeret.


A hátsó vészkijárat után még hosszú út áll előttem.