köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

07.23.08

2008.07.23. 23:49 hasy

5nap kimaradt.. öt nap kimaradt, mert ilyen még nem volt. Nyár van. Internet gyakran nincs. Sőt tulajdonképpen sosincs. Kicsit szomorú vagyok miatta, de úgy érzem, ha egyszer minden megszakad-akkor jobb, ha letudom minél előbb, mert semmi rossznak nem vagyok a megjavítója, sajnos. A hét elejét Balatonon töltöttem, hogy kipihenjem az előtte lévő heteket. Megírtam az smseket, felvettem a telefonokat, újra magyar voltam. Testre szabott gyönyör 2.edition. Haza utaztam az esőben. Nem azért, mert annyira szeretek ázni, hanem mert esett, de nagyon és kizártam magam. Utaztam a nap hátralévő részét egészen délig. Folytatódott a kínai függőségem és vettem egy benetton polót, aminek még mindig örülök. Ezek lenne röviden ezaz 5nap. Július 18-23., mint egy fesztivál. Egy hónap és sziget, ezért most 5napig nem írok blogot mondhattam volna. De tényleg csak net nem volt, meg történet. Sok mindenkinek megköszöntem az Ausztriát, mert jó volt és sokat tanultam magamról-magamtól. Már tudom a válaszokat és tudom, hogy hiába látom, hogy Szép Az Élet, ha a többiek nem látják. A napok lassúak voltak, az eső esett. Minden tiszta víz és tiszta piszok, persze ez olyasmi, mint a kínai svédasztal. Identitás zavaros, amit Szabó Kristóftól hallottam először, aki híres volt, aztán elmondta a tvnek, hogy ő nem híres, hanem meleg és azóta nem híres. Hanem meleg. Persze így múlik el a világ dicsősége. Már 23.a van. Lefürödtem és megetettem magamat egy régebbi mcdonalds-al. Ülök a babzsákba. Olyan szögbe, amiből felállnék, ha tüsszentenék. Egy boxerba vagyok mezitláb és hallom, hogy valakinek a kocsija rossz zenét hallgat. TüccTücc. Szomorú vagyok. Elég rosszul állnak itthon a dolgok, mert ahogy növünk, úgy hülyülünk. Mesét fogok nézni és csokit ennék, ha lenne. Mesét fogok nézni, hogy emlékezzek az álmokra, amiket filippel (vagy éppen valakimással[kiazafilip?) álmodtam egy befagyott tóba betűvé fagyva és egy kocsi szivargyújtójával elolvasztva. Hinni akarom, hogy létezik a világbéke-a wc-n ülve már minden egyszerűbb. 25forint a wclehúzás számoltam ki, gyorsan fejbe a világbéke mellett. Elkönyveltem, hogy nekem megéri a 4forintos kézmosás mellett. Megtöröltem a kezem és visszajöttem a babzsákba, hogy várjam azt, aki nevetve meséli el nekem, hogy csak egy nap a világ. Várok még rá egy kicsit, aztán innen álmodnám magam tovább, mert álmában mindenki szebb és választ egyet, aztán megint egyedül lesz egy ideig, de legalább álom és nyugi van. Ezt szeretném, hogy ne könnyezem sápadtan és hogy ne legyek más ilyen félindián. Szeretném, hogy vége legyen. Szeretném, hogy elkezdődjön..

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr90582658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása