mindennap-ok?

11perc. Az élet. 11perc az élet, olvastam régebben valahol és sokszor eszembe jutt. 11:11kor kelltem. Felnéztem a polcra. 11perc. Paulo Coelho:11perc. Egy prostituált. Egy kurva. Ezek szerint ennyi időre szólhat a tarifa, de nem. Coelhonak jobbnak kéne lennie. Ha hívhatom Paulonak, akkor Paulonak tényleg jobbnak kell lennie. Romantikusabbnak és jobbnak. Persze, bizonyára az-gondoltam magamban, miközben rántottcsirkét reggeliztem majonézes rízzsel, de még nem voltam annyira ébren, mint a nyitott szemmel élők a reggeleken. Persze voltam wcn, fogat is mostam, meg a minden dolgot is tulajdonképpen, amit 10től11ig tudok csinálni. 11perc, olvastam belőle keveset és áttanulmányoztam a borító hátoldalán található térképet. Megtaláltam egy gyilkost, abban a játékban, ahol ez volt a lényeg, és amivel éppen játszottunk. Szerencsén múlik ez is. De a szerencse igazságos. Előítélet, és minden féle ítélet mentes, mint ahogy ezt már más is mondta a délután folyamán. Egy képernyőn hirtelen kultusz, élőben halott gyilkos. Pont egy gyilkos. Margithíd3kor?-ez volt az esti sms-m Rollnak. 2:45villamos megálló a mamutfelé, a vonat miatt-kaptam vissza. 2:37kor egy közös célpont felé vezető úton futottunk össze akkor, amikor már takartam volna el magam futásba. Mexxbe volt és mexx zacskóba. Benne volt a pénztárcája, de a popcorn nem fért bele, amit a moziba vettünk. Ha már popcorn legyen kövér. Gondoltuk. Persze ez jelentette az egyéb étkezési luxus cikkeket, amiket csak akkor engedsz meg magadnak, ha nem egyedül vagy és olcsóbban jösz kis így is, mint ha a mozi saját készítésű origami büféjében vennél IndianaJones menüt, ingyen korbácsoló bottal. 925Ft-segíthetek marika néni match-állt a forintban köszönő néni tábláján, ami a mellére volt téve, 1m-re az arcától. Marikától kértem még egy környezetvédő, de nagyon drága match papírzacskót, hogy legalább bele férjen valamibe a popcorn, amivel papírzacskóstul se lehet menni moziba. Magamhoz vettem 40darab match újságot, akciós dinnyével és epilátor töltővel. Kitömködtem vele a felesleges levegőt a ránézésre nem teljesen környezetvédő zacskóból. 0:00, van. Kívánok gyorsan. Nem jött be. Amikor már 7.4m-re voltunk azoktól a lányoktól akik elveszik a nállunk lévő jegyeket, és popcorn meg a szprájtot. És persze a boci aeromat. Már akkor össze mosolyogva súgták egymásnak, hogy a looserek (vagy hasonlók, mert tényleg úgy néztünk ki a matchos zacskóval-nem illet egyszerűen a képbe). Tudták mi van benne, de nem kérdeztek rá. Pedig már készültem a meglepően őszinte válasszal és a megspórolt zsebpénzem történetével, amit egy beteg peruiért gyűjtögetek egy iwiw körüzenet miatt. Bármi féle attrocitás nélkül jutottunk át rajtuk és dobtam ki tőlük 2m-re az össze gyűrt akciódús újságot. A film nagyon jó volt és végig izgalmas, de joker. Sokan dícsérték, hogy a színész, aki időközben meghalt szegény utánozhatatlanul játsza el jOkert. Jól játsza, de a világ eddigi legjobb szerepe. A beteg, de fenomén gyilkost. Aki adrenalinért csinál káoszt bárhogyan, mint a húgom, csak ő tigrisre vagy tündérre van festve. Joker egy jó figura. A filmhez hozzá tartozik, hogy előtte megkérdeztem a zsófit, hogy melyik jobb benne a kocsija vagy a motorja mivel ő már látta a filmet. A motorja, de talán mindkettő válaszolta. Először a kocsit láttuk, ami ugyan olyan, mint az első részben, de még mindig a legjobb, aztán jött a motorja. Egy 400ezer forintos kawasak, ami tekintve az átlag anyagi helyzetet vagy egyszerűen az enyémet elég jó, de össze dobjuk az 1milliárd dollár költségvetéssel elég gyenge. Így kezdtem rájönni a nők és az automotor kapcsolatára, és az egyetlen kicsit is érthető közeli magyarázat a motor piros színe lehetett. A film végére derült ki, hogy van egy rendes motor, ami a katapultáló gombra jön elő, kicsit értelmetlenül, de legalább előjön, ezzel megmentve a női típusokat az automotorok elől való elzáráshoz. Itthon a 10ig tartó időnkben wii-ztünk és zenéket hallgattunk. Persze neki is megmutattam beardymant a youtube-on, hogy mennyire jó, vicces és már 2,500000an nézték meg. Bár ebből, olyan 2,300000 én vagyok, ami sajnos nincs külön feltűntetve. Svéd hívására indultunk. Kis kattanással nyílik még mindig a fenti ajtó, hogy ne lehessen csendben elmenni és még annyira se haza jönni. Ő elfutott a buszért, móni elbiciklizett mellettem munkából haza jövet, a fekete kutya nem jött utánam és az öreg néni még most az ablakban ül és nézi, ahogy változik a világ lépésről lépésre. Leültem nézni egy kicsit a nem környezetkímélő nejlonzacskó sorsát, ami minden autót kikerül és arrébb repül valamelyik fizikai törvényt kihasználva. Gondolom, azt amelyik a képességeiből kitelt. Egy tehetetlen test. Egy tehetetlen nejlonzacskó. A villanyoszlop magasságában már jobban ismerte a fizikát és a világot, többek között, ezért is repült el messzire, a többi nejlonzacskók mellé az esztétikailag környezetvédő fenntre, égre, háromra. Egy telefon után többen lettünk. És már ketten sétáltunk egy kutyával. Nem kan. Kislány. Fűben ültünk és csillagokat néztünk. Fára pisiltünk és nem örültünk a külső-belső rendet megzavaró, mások számára ártatlan embereknek. Énekeltem, mert ettől a fülestől nem hallom magamat. Kicsit most ott lennék a SZINen és sátoroznék. Kicsit most ott lennék a holdon és csillagokat néznék. Kicsit most úgy lennék vele és akkor is zenét hallgatnék. Haza értem. Kattant a felső ajtó. A maradék erőmből megmostam az arcom és a fogam egyszerre. psza-köptem ki a napi piszkot, vizet és maradékerőbecsomagoltenergiát és gondolatokat. Ráfolyattam a vizet, persze hideget, hogy ha ma már amúgy is környeztető voltam, annak ellenére, hogy a greenpeace lánynak ma sem álltam meg, mert láttam nálla az antipatikus fehérlapot, amikor még a airconditionös 4es6os mondókát ismételtem utoljára. Jóéjszakát.