Reggel újra átnéztem a 6000lemez, azt a 4-5darabját, amit mozgatni mertem. Amikor már feloldódott a csendkirályós játék az éjszakából, na akkor tettük fel a reggeli lemezt és szórakoztattam magam, és minden olyan másik magam, ami nem volt magamnál. Igazából szkreccselni vagy mit és hangot állítani, de ez már egy nagy lépés-bíztatóm magam, amúgy meg nem tök mindegy alapon. Még az álmaimmal sincs időm foglalkozni a napokban, annak ellenére, hogy újra és újra más szerepet kapnak hangok, mint például az ébresztő pittyogása. Dobáltuk a rizát a macskát, aki kicsi és aranyos, és így ezzel az első macska lett, akit kedvelek, mint barátot. Lesétáltunk a bambiba reggelizni, aztán bevártuk a városi úttörök civilben mozgalom összes maradék kisdobosát és együtt mentünk fel a normafához rétesezni, focizni és elfelejteni mindazt, amit amúgy sem biztosan tudunk. 6an. A higanymozgásúak és talán volt, aki nem. Félmeztelen szőrősök ijesztgették a játszóteren csak játszani akaró, de már sírás közelében álló kisfiúk kislányokat. Sebaj, befejeztük a focit, és döntő játszma nélkül lettünk a győztesek egy döntetlen után, persze addigra mindenki fáradt volt és nagyon izzadt. Maradtunk büdösek. Folytattuk a félbe hagyott társasjátékot, ettem dupla adag gyümölcs levest és meg voltam elégedve a nappal, pedig még végig drukkoltam a vidi-kaposvár meccset a vip páholyból, ahol volt enni és 1-1.
08.30.08
2008.08.31. 00:29 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.