Nyálas és magukhoz képest száraz érzések repülgetnek bennem. Van amelyik már csak kúszik, vagy éppen zuhan. Ők a legveszélyesebb gondolatok. Gondolatöltem, folyt a vér minden felé. Közben testem 72%a még mindig víz. Félhettem álmomban, de nem emlékeztem, hogy mi is történt velem, abban a másik világban, ahol reális esélye van mindenkinek a boldogsághoz. Előítélet mentes álmokat.. izzadtam. Kelés után, szótlanul-pont, mint valamelyik feketefehér művészfilmben, csak épp cigaretta nélkül csoszogtam ki lepedőben a zuhany alá. Semmin se lepődtem volna meg. Nem volt hozzá kedvem, meg amúgy se lett volna min. Annyira semmi és egyszerre szürke volt minden, hogy bármi féle hang nélkül töltöttem el a délelőttöt, sőt a teraszon ülve sem gondoltam másra, mint hogy mi történik velem és a világgal, meg a 16éves kapcsolatunkkal. Kezd megromlani. 
Elkezdtem felfesteni magamban egy új élet lehetőségeit, de mindegyiknek ugyanaz a szív volt a vége. Ahányszor arra és annál is inkább rá gondoltam eszembe jutott, hogy minden nem ér nélküle semmit. Gyorsan töröltem mindent, és megpróbáltam mosolyogni. Egy közepes kanál kukorica leves, a tésztát meghagytam. Ez nem rossz kedv, ez most szülés utáni depresszió. Érzések, meg hasonló undorító képzetek kavarták a gyomromat. 2-1re kaptunk ki.. de hát erről nincs is mit mondani. Rossz voltam, és rosszak voltunk. Nem érdekelt, de nem lett tőle jobb kedvem. Vonszoltam a felhőket utánam. Befelé folytak a könnyeim. Haza értem, és húztam életem paklijából egy jokert, amit más nem húzhat, és az amitől jó kedvem lett. A fecskébe beszéltük meg egymás életét, és álmait. A pincér leesett a lépcsőn és eltörte a lábát, ezért selfservice önkiszolgálás folyt, de mi nagyon szívesen, sőt még borra valót is adtunk. Jó kedvet, ölelést kaptam. Ültem. A világos aurájának határában valahol. A színei lassan megfogtak végül egy ölelés, és úgy fejezhettem be a napom, hogy mosolyogtam és újra vettem levegőt. Nagyon esik. És talán ezzel el is vált az élet, és az idő közötti párhuzam. Élvezem, hogy mosolygok, persze egy fecske nem csinál nyarat, de álmodni szabad róla. Ki ő? A komjádiuszodán a krém, a komjádiuszoda űrje.
