Először is bemutatkoznék: én vagyok a ma, de nagyon és rohadt korán. Fogat mosnám neked és aztán mehetnénk iskolába, ha van kedved, nincs. Álmodhattál valamit, izzadt vagy. Tegyük ki száradni és meglátod. Tudom, hogy nem érdekel csak mondom. Nem kell kinyitnod a szemed. Szállj le. úú. Most akkor neked nagyon fáj és akkor még mindig én vagyok a ma, aki holnap is, de rohadt korán. Még életben tartalak, de egyszer úgy is meg kell, hogy öljelek. Nem direkt persze, én sem tudom, hogy-hogy megy ez pontosan. Fentről küldenek egy jelet. Nem mondták meg az újjat, de majd súgják és kapálódzik. Innen melőled nézte ő is ezt. Úgy az első sor környékén. Csak ritkán vesz hátrébb. Kicsit rossz a szeme, kicsit öreg, de mindent lát. Meghát ez ilyen privát mozi. Hátrébb ült, hogy ne halljad, ami súg nekem. Ne aggódj még nem olyat. Beszélgetnék, de 07:22 villamos. Az ajtón kilépve hallom már a hangját. Még a hangja is sárga. Serceg a síneken. A BKV tücske. ELég kecsesen húzza maga után a szikrákat, amit már 40éve sem lehetett volna szabad. Így történt az, hogy a nem fiatal, de elég öreg japán túristák fényképezték a tényleg nem modern 2es villamost szikrázás közben. Utas szórakoztatás a drága jegyekért cserébe gondolták. Másodpercenként 4millió kép. A 2es villamos és a jövő, de akkor én még csak a 17es megálló felé csúsztam a földön és a szemem sarkából figyeltem, hogy ma is meg fog előzni. Muszály futni. Vigyázz Macskakő!!-valami ilyet írnék ki magam elé. Kicsit be is hajlítom hozzá a térdemet, de figyelek, hogy a legkevesebb energia befektetéssel érjem utol. Bubu barátomtól hallottam, hogy nő és busz után sosem fut az ember, mert 5perc múlva jön a következő. De ez még is csak villamos. Kolosytér-Nagyszombatutca. Tulajdonképpen és gyakorlatba fektetve egyaránt 1-1megálló, de valahogy még is hatalmas eszmei értéke van ennek az utazásnak. Kívülről elég lassan pörgő agyam hajlanó egy egész napot előre leélni velem. A zötyögés segít. Nem tudom, hogy mennyire próbál meg budapest változtatni közlekedésén, de egyre jobban utálja mindenki a demszkit. Kap annyit, hogy ne érdekelje valószínű, de azért én elkezdtem végig gondolni az alapvető hibákat. Miért is van a sok autó? A munka ugye a becsület dolga. Mitől van dugó? Gondolom, mert a sok autós egyedül ül a nagy mercijébe és a város másik felén dolgozik. Miért vannak olyan állások, amit nem tud bárki elvégezni, sőt szinte miért csak ilyenek vannak? Orvosok, ügyvédek, bírok (akik nem kellenének, ha mindenki szabály szerint élne, de az már kicsit marxista lenne az meg kicsit kádáros az meg MSZP és az most nem divat) folytatom ott, hogy mi lenne, ha kizárólag olyan munkák lennének, amiket 2hét alatt meglehetne tanulni. Akkor mindenki dogozhatna a saját lakóhelyén és csak azok kevesek használnák az autójukat, akik soksokévig tanultak ahhoz, hogy utazhassanak budapest utcáin. 1-1példát akkor most kitalálok, mert áll a villamos a kínai mellett(ők feltehetően az étterem hátsó részében laknak és állatot tenyésztenek). Elsőként említeném a kolosytéren és a világ más részein dolgozó munkásokat, akik között bár vannak romák, de mégis dolgoznak és becsületesen próbál legtöbbjük megélni abból, ami van.. Mindezt úgy, hogy közös autóval érkeznek, amivel környezetetvédenek(mármint jobban, mint ha 8an 8ladával jönnének), csökkentik a dugót 7autóval és jobban össze is barátkozhatnak. Autóban nagyon nehéz összeveszni 2építőmunkásnak annyira, hogy tetlegességig fajuljon az egész. Főleg a daru elemekkel és a védősisakokkal. A példamesém dobjának túl oldalán élnek azok, akiknek megadták az esélyt, hogy tanulhassanak valami teljesen értelmetlent. Például marketinget. Mint tudjuk elég jövedelmező dolog ez a marketing, amit nevezhetnék tulajdonképpen reklámnak is. Összefoglalhatnánk úgy, hogy ugyanazokat a dolgokat másmás cég próbálja úgy reklámozni, hogy tőle vegyed meg. Na már most. Mint minden ember és nem ember által kitalált dolog a piac is olyan, hogy a legjobb üzletből csak egy van. Ha csak ez az egy létezne, akkor nem kellene marketing, hanem az önzetlen ember társaink segíthetnék egymást. Így, ha hitelre van szükséged, akkor egy helyről veheted fel a legkedvezőbben. Ehhez annyi kéne csupán, hogy akinek már nagyonnagyon sok pénze van az ne akarjon még legalább 40x ennyit, attól akinek minden pénze már amúgy is nálla van. Tökéletes világ létezik lerajzolva. Hát akkor ezt a rajzot most össze gyűröm, mert nagyon ronda lett, de tovább gondolkozok azon, hogy ha minden pénzt, ami forgalomban van bedobnánk a közösbe, akkor személyenként elosztva milyen életkörülményeket adhatnánk mindenkinek. A baj az lenne, hogy akinek nincs az belép szívesen persze, de akinek van nem fogja közösbe adni, hogy kevesebb legyen neki. Nem működik, mert irgalmatlanul elcseszett dolog az ember. Régen eszünk nem volt hozzá, most meg már szívünk se. Az utolsó megoldásként, mármár mosolyogtatónak jutott eszembe az ötlet, mely szerint mindenki beírhatná egy gépbe, ami minden sarkon megtalálható lenne, hogy most hol van és hová megy éppen dolgozni, de késni fog. És hasonló képességű embereket helyezne párba, és mindenkit a hozzá legközelebb lévő munkahelyre küldene vagy ez mégsem mosolygós. Fiú Wc. Kivan írva, mert annyira még sem férfi a mi gimnáziumi wc-nk. Meglepően tiszta, de a piszoárnál mindenki elfordul. Ez alapján a szolíd statisztika alapján a fiú és a férfi közötti különbég az, hogy a fiúk szégenlik, hogy ilyen a férfiakat már régen nem érdeklik és nem bíznak a változás szelében, de hogy ezért miért hugyozzák össze az egészet nem teljesen értem. Aki nem éri el álljon közelebb. Nem szeretnék mesélni arról a képről, amin felvan kenve (igen) a falra, hogy nincs papír!!. Lassan becsöngetnek és nem irigylem azt, aki valamivel felírta vagy egy nagyon csúnya fogadást vesztett el.  Az évben talán először jöttem ki úgy az iskolából, hogy élveztem a napot vagy ma nem is unatkoztam. Kicsit kezdtem értékelni, hogy vagyok. Angolt tanítottam és edzettem. Dodoval ordibáltam és figyeltem, ahogy mosolygásból, szomorú lesz, sértődött, aztán végül nagyon megüt. Mély harapás nyomok és wclehúzó lánccal fogócska. Fáj egy kicsit, aztán gyógyul. Megyek a fény felé, de ez még nagyon nem az alagút vége. 10óra és feküdnék, ha már senkinek sincs kedve.