köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

tarka magyar, hív a haza?

2008.10.04. 20:38 hasy

KEzdjük az egy, azaz teljesen egy és talán éppen ezért bátor ellentüntetővel, aki abrakot szórt a tüntetők elé és közben kolompolt. Egy 60as éveiben járó úr. Először valami régi omegát, aztán egy himnuszt próbált elütögetni. A céljait nem teljesen értem és a gondolataibe sem mertem mélyebben belenézni, de amint elfogyott az ereje és az abrak elment és ivott egyet, de inkább még egyet. A többiek, a tarkábbmagyarok maradtak, az esős idő és az erőszak ellenére. Greenpeace és meleg színű szalagot cipelve vonultak végig a nagyon lassannál egyel még lassabban. Kimentek, hogy megveressék magukat és ezzel is mutassák, hogy nem lenne erőszak, ha nem vonulnának fel. Szerintem valahogy így van ez a rendőrös felvonulókkal. Pontosan tudják, hogy akik verekednek, azokat nem hat meg egy felvonulás, akik + nem verekednek, azok meg nem tudják használni az andrássyútat. A 15000es kutyakiállításról nem is kell külön beszéni, hogy az embernek mi kell ahhoz, hogy eddig süllyedjen. A kutya barát és jófej, hogy nyálas, de nem barbie és még csak nem is énkicsipónim. Jehova testvérek és nem ijesztő, de már rendszámozott rendőrnők követték a rövidsor végét. Moka, kacagás, megdöglünk vázolta fel valaki a jövőt és talán tényleg..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr81696373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása