Felkelt. Kellett hozzá egy kis idő, amíg felöltözött és összkötözte magát különböző alaktartó harisnyákba. A férjükkel a horkoláson kívül még ezért nem alszanak egy szóbában. Ezért alatt értem az állapotot, amikot a harisnyákba feszülnek a minden és tényleg nem is kell róla írni, mert minek. Ő is így gondolta, felöltözött. A konyhába esténként mindent megcsinál, de reggel még is szívesen tölt el ott el egy órát és tölt ki egy kávét magának, és a még félálomban beszélő kossuth rádiónak. Piacra és templomba megy. Sírt locsol, sírt talán. Nem lehet pontosan tudni miért ennyire egyértelműen szidják a miniszterelnökúrt. És barátját buzdítják, éltetik egy padon-a Viktort, Viktorkát, akit szeretnek és becsülnek ott a padon. Manapság nem varrnak semmit, élik a napokat. Sóhaj, magány, képek, ahogy már régen is.
ahogy már régen is
2008.10.19. 21:22 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.