köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

szemenszedett

2009.07.11. 21:36 hasy

Egy újabb veszekedés, néha azt hinné az ember: nem bírom tovább. Pedig csak szép sorjában elemeznem kell a mondatokat és rájövök, hogy nem lehetek rossz ember és valójában borzasztó aranyos, amiket a fejemhez vág, de sőt inkább rám rak, amolyan infatilis teherként. Szóval hazudok. Először is, nem szeretek és nem is szoktam hazudni azóta amióta megnéztem a mennyek királysága filmet, mert abban elhangzik, hogy milyen is egy 'jó'(középkor fénykorából) férfi. Másod sorban, hogyan is hazudnék az 'A' dologról, ha te, ő vagy valaki találta ki. (Nem hazudok, csak nem mondom el, hogy mi nem történt meg.) Ezek mind mindennapos cseppet sem bölcseletek. Le kell, hogy ülj és még egyszer elmesélem, hogy két komoly gond van ezzel a minden házban lazajlódó vitában. Nem tudok hazudni, ha tudod az igazságot és csak akkor tudok pontosan és szabályszerűen hazudni, ha én pontosan tudom az igazságot. Ez egy teljesen fiktív veszekedés volt. A mai amúgy, ha jól emlékszem a mikróval vagy a habokkal volt kapcsolatos. A idegesítő lényegtelenség körvonalának megrajzolását, olyan 60éves koromra tűztem ki célul.

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr651250246

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: click the up coming document 2018.02.02. 16:33:44

"Ez az ítélet a magyar igazságszolgáltatás szégyene, az eljárás a jogállam sárba tiprása" - B1 BLOGCSALÁD

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása