meghánytatnám az ichleteim
erőtlenkednék felettük
elvárással ütöm magam és
elfújom a zavaros kezdést
azokból a bűnös lufikból
de hát mi is a művészet
, mert magamat bántom
hogy néha átgondolok
"szállj fel, színes papírmadár" -
ezt írom a lufiba,
a felhőn ülünk együtt,
kisüt a nap, feltámad a szél.
ott lebegünk együtt
ahová más nem ülhet fel
a fák, madarak-
a nagyvilág felett
képzelt mosoly arcoddal
szántjuk majd a estéket
papírsárkányokat eszünk
az élettel viccelődünk.. hehe
csak ezt szeretném azon a felhőn
a te meg az én, de a zsinórja
néha elszakad. a lufi elszáll egy egészen közepes csillagig, ahol kidurran egy nagyot és a benne már félholt fecni visszahull. aki kapja marja, de rá lesz még írva a másik oldalára, hogy: láv.
szállj fel - láv
2009.07.19. 14:42 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.