köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

bohókásfilmezés

2009.07.27. 00:34 hasy

Sajnos elmeséltem már Pellegrino a bohóc igaz történetét.. így hát ma nem ismétlem a keserű édes történelmet. Csak Edith Piafnak válaszolok késve, de röviden: Ő a bohóc, akitől sírni lehet. Nem történt semmi Földömön kívüli és semmilyen gonosz bohóccal nem találkoztam, csak Kierkegaard gondolatai még annyira nem fortak össze bennem, hogy nyilatkozni merjek róluk. Ahogy Bergman mondta elfelejtett napjaiban: Mostanság nincs nevem.. ez egy érdekes filmben is elsütötte, ahol három halott lovagolt éjszaka és egy apa valahol máshol, valahol másért bosszút esküdik. 61ben Oscaros film címe valahogy úgy: Szűzforrás. Gyűlölte a filmet, forgatás közben is, pedig rettentő sokat dolgozott vele. Minden kis részletre különösen ügyelt és nem hagyta, hogy bármi hiba essen rendezői oldalról. A bemutatóra el se ment. A forgatókönyvet elfogadta, mint párbajt és már szólt is naphosszat az a fémhangszer, amit a nyelven pöckölgetnek és leveri a zománcot. A bohócoktól minden normális embert kiver a víz. Bár ez sztereosztípnek hangzik mégis rájuk teszik a rabruhát és a szülinapoicsákót..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr71282327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása