mindennap-ok?

Elég sok mindent álmodtam, amivel nem fogok most felvágni:) de az utolsó az volt, hogy valaki elhúzza a függönyt... pikkpack összerámoltam magam felvéve a 'gyerecsakköcsöghamersz' testtartást-persze még mindig fekve, kezemben egy éjjeliizzadság szagú párnával és egyben készen egy vérfürdőre. Igazából ekkor már rájöttem, hogy csak félálmodom és szimplán fekszem (szimplán=nyakam köré tekeredett még éjjel használt iPod füles és egy mindenem köré tekeredett ugyancsak éjjel használt ágynemű készlet. ikeás talán). Egy szőrös kezet néztem aztán annak a helyén egy gőzölgő bögrét, és annak a jellegzetes kakaóillata. Ezalatt a pármásodperc alatt láttam be, hogy azok a behatolók akik elakarják vágni a torkomat azok nem csinálnak nekem kakaót és nem húzzák el a függönyt. és még csak nem is az api lenne az. még akkor sem, ha ipának írják visszafelé (persze ez nem jelent semmit továbbra sem-épp ettől olyan veszélyes) 6:05volt és már a 4-5. szundicsörgésnál tartottam a telómon, mert nem tudok az elsőre felkellni. sőt a 2-3.ra sem. 7kor találkozunk a sulinál, mert megyünk Pozsonyba. Miért pont Pozsony?! mert szombaton képesek lennének bevezényelni minket a suliba(-szombaton csöppet sem tanító intézménybe). Így hát utaztunk... Roland ült mellettem összesen 1szendvics és 1üdítő előnyben, de nállam volt apa bankkártyája ami lépéselőnyt jelenthetett volna, ha tudtunk volna szlovákul, mert hogy ők nem tudnak semmilyen más nyelven. Vagy tudtunk volna, hol költeni. Az úton zenét hallgattunk egy jackdugóelosztón és 2fülhallgatón keresztül és megtudtuk, hogy Pozsony(Bratislava) inkább Győr fölött van semmint, hogy Komárom fölött legyen. Szlovákia kicsit sem volt másabb országút szempontból, mint Magyarországon. Egyenesen és állandó sebességgel talán kicsit monotonul haladtunk. Mondhatni szlovákosan, persze bármi féle irónia nélkül, mert arrafelé kissebbség voltam meg a többiek is azok voltak, de én még is csak egyedül vagyok a többiek meg többen. Megálltunk, de addigra nem maradt már sok kajám. Pontosabban egy szendvics és egy ananászlé amit többé nem lehetett becsukni, mivel a kupak mindennel együtt jött le. Benéztünk 1-2templomba, talán 3ba is. Imádkoztam értünk egy keveset a Pödör tanárúrral és jó keresztény módjára a határon vett 200koronából kaszinóztunk az üléstársammal, ilyenmódon már pad és ülés társammal- a Rolanddal. Nyertünk! 290koronát. Elképesztő gazdagnak és tejhatalmúnak éreztük magunkat a Poker Casino Tryvtskala-ból kilépve, annak ellenére, hogy esőn kívűl semmilyen más dolog nem várt minket. 15:16kor még épp elértük a 15:15ös találkát a főtéren, ahol a kaszinó előtt vettünk a zsófijainknak csokit és megengedtünk magunknak egy forrócsokit. Én klassicát a roland tíramízút. Ugyanabból csinálták és ugyanabba a tescomajonéz5l-es vödörbe kavargatták, hogy aztán kitöltsék az egyenként 5koronába kerülő papír happynewyear poharakba. Egyáltalán nem volt drága semmi. A svéd is vett egy szlovák nyelvű verses kötetet?! igen, én sem értem pontosan és továbbra is a hatása alatt vagyok, mint kozsónak (tudod annak a majdnem énekesnek) aki tegnap annyit mondott az aktívriporterének, hogy ez öröm és vidámság lelkem virágos kertjébe. osztja a szeretetet-mint urigeller az erőt és a görbe kanalakat. Tovább buszoztunk Dévénybe ahol egy romvár várt minket. Nem is tudott szegény mást csinálni tulajdonképpen, mint várni. A WC-t itt is megtaláltuk és talán ez volt a leglátogatottabb és legérdekeltebb hely annak ellenére, hogy a csúcson divina istennő(?) megáldja a szerelmeseket. Én nem imádkoztam hozzá, de utólag kiderült, hogy lehet, hogy segített volna valamit. Ha elfajulnak a dolgok-vissza megyek. 18:15ig kaptunk szabadidőt a semmi közepén 15km-re a civilizácótól (amennyiben Pozsony már a civilizációhoz tartozik), de nem volt rá szükségünk cserébe kicsit lepirultunk és jó levegőt szívtunk na meg jókat nevettünk ami nem igaz. Indulás előtt pár perccel egy angolul nem beszélő feltehetően szlovák pincérlánnyal akartam elhitetni, hogy ásványvizet kérek. Nem szólt semmit, csak hozott egy kést... már nem éreztem, hogy annyira szomjas lennék annak ellenére, hogy a böBinek kértem a vizet 28koronéárt természetesen with gas. Visszafele úton mindenki aludt kivéve azt aki a 'jumpinmycar'-t énekelte és azok akik ettől nem tudtak aludni, voltak akik akarták, hogy énekeljen. és tényleg Voltak ilyenek... 20:16ra értünk vissza és egy gyors csoportkép után lemásztam 9lépcsőt aztán fel 11et. Így jutottam be az amfiteátrumba ahol már várt 1marék és 1zsófi. (nagyonnagyonnagyon szeretem őket, másmáshogy)
A csokiért cserébe (amit később megettem és köszönöm finom volt és jól esett) kaptam 3mozijegyet amiből 1et használtam el és önzetlenül szétosztottam a maradékot közöttük, hogy mindenki ugyanannyit kapjon. 20:45ös kezdéssel az eurocenterben, de még volt időnk megnézni a buzogány próbát a jóbarátok zenéjére. Egyből jött a 17es villamos, mint du. a 17es a ruletten. 17es fekete és páratlan(8xos pénzt fizetett). Még folyóügyintézésre is volt ideje mindenkinek a mai nap folyamán sokadszorra, éppen jöttem ki a wc-ből és megkérdezte egy fiú, hogy gyakran járok e ide?! nem értettem, de válaszoltam, hogy igen és ezzel a lendülettel neki is mentem egy ajtónak...ga's'. A bolondok aranyát néztük meg egy olykor szép katehudsannal és egy mindig szép zsófival és marékkel-bal és jobb oldalamon. Tetszett a film és remélem egyszer kincsvadászunk majd mi 3an a bahamákon, mert hogy erről szólt a film. A fordítás szánalmasan gyenge volt a szokáshoz híven pl: big banny-t tapsi tatának hívták, ennek ellenére élvezhető volt, főleg ilyen társasággal. Hazasétáltunk 157lépcső megmászásával a kiscellimúzeumot érintve. Többnyire csendben sétáltunk hallgatva a talpunk zaját a fűben, sárban, kavicsokon talán halott állatokon. Itt-ott fecskék suhantak el mellettünk, ki-be röppentek fákról és bokrokról, akár a lopakodó homoszexuálisok, és lopakodó homoszexuálisok röpködtek eléggé ugyanúgy, mint a fecskék. Kíváncsi vagyok, hogy mik zajlanak le egy ilyen parkban éjjelente, és hogy meddig bír még a marék beszélni és meddig bírja még a zsófi, hogy ne beszéljen. De örültem, hogy lehetek nekik. még... elértünk hozzájuk és veszekedtünk teljesen tehetetlen vagyok, azt hiszi magamhoz láncolom pedig csak féltem. Azt hiszi féltékeny vagyok pedig csak tudni akarok, hogy mi van vele. Azt hiszi, hogy 15évesen nem lehet így, én azt hiszem csak szorítsa össze a fogát és ne hazudjon bele olyan dolgot a szemembe ami mégis igaz. Ha az meghalok, ha nem az akkor ő öl meg. Azt hiszi szeretem. Igen én is azt hiszem. Lefelé menet hívogattam, de foglalt volt aztán kikapcsolta, mert hogy ne merészeljem mégegyszer felhívni. Nem voltam kifejezetten mérges- csak elkeseredett, türelmetlen, szomorú, ábrándozó, kérdésekkeltelilévő szerelmes... talán mégis mérges, mérges magamra, mert nem vagyok képes magamat adni neki, hanem mást adok. áááá. Kérlek szépen devina vagy, hogy hívnak. Szóval kérlek szépen ne csesztess, mert ha tényleg létezel akkor már kurvára elegem van belőled. Istenhez szépen imádkozok, ha imádkozok- és az sem baj, ha kiderül, hogy nem létezik. Divinához nem tudtam szépen imádkozni. Elmagyarázhattam volna neki is, hogy 5tesóm van és sokat tanulok meg ez nehéz és még előhúzhattam volna pár megható kitalált történetet, hogy nemibeteg gondozóm van és terhes tőlem egy andalúz prostituált, de a végén rájöttem, hogy a bazdmeg sokkal kevésbé komplikált. A marékkal sétáltam lefelé és beszélgettünk-halkan 1-1mondatokkal fogalmazva meg az egymás íránt érzett sajnálotot szeretetet és köszöntetet. A marék a húgom 11éves lesz majd még sokára, amikor én már 16és fél éves leszek:P nagyon szeretem és ma rájöttem arra, hogy korátol függetlenül baromi jól látja a dolgokat és komolyan támaszt tudott nyújtani a 120centi test'magasságával', persze amolyan vigasz támaszt. Sokat beszélgettünk a 'mért' lehetséges válaszairól és ebben a helyzetben nagyon nehéz lett volna eldönteni egy operatőrnek, hogy éppen hova tegye a kamerát. De sajnos nem játszottunk épp semmilyen filmben, csak a sajátunkban. Az életünkben és egyáltalán nem lesz kasszasiker a látottak alapján. Már mosolyogtam, legyőzöttként és jóindulatúan amolyan gentleman módjára. Keménykalap nélkül, cserébe irgalmatlan keseűséggel továbbra is a mindenösszejön miatt ami tulajdonképpen csak ő. De ha ő a minden(em) akkor nincs mit tenni... ugye?! ugye. Itthon felajánlott apa egy félévnél nem régebbi hússzeletet olajban 'bolondítva', már nem voltam éhes és csak a rossz lyukasfog ízét éreztem a számban. Cseppet sem érdekelt, hogy 2-1re nyert a chelsea és hogy bajnok a Real Madrid! tavaly ilyenkor ebben a helyzetben az örömtől sírva ugráltam volna le a tetőről majd fel és megint le... most sírva... tőlem nyert volna a barca és kapjon ki mindenki akinek valaha is drukkoltam, vágják le a kisújjam aztán mutassanak sok undorító videót és megeszek még egy gombát is csak hadd legyek már hasi és had bizonyítsam be neki, hogy Öö. és ez neki is kell!! Még egy kicsit lézengtem a fürdőszobába a mosdókagylónak támaszkodva néztem a tükörhelyét. Mert ugye nem volt a helyén és ebbe a helyzetbe pontosan beleillő volt, hogy hidegvíz legyen akkor is ha pirosra forgatom a csapot. Felkászálódtam az ágyra és szuszogni kezdtem, pontosabban gondterhelt levegőket vettem ingyen. Közben arra gondoltam, hogy mennyire szeretnék már végre felnőni vagy éppenhogy pont gyerek lenni. Szeretnék repülni egy kicsit vagy szeretném, hogy ha megérdemlem akkor lehessek boldog, de ez most csak vele menne. Talán nem is most... azt hiszem egy jódarabig. Aztán vettem egy mélylevegőt és körülbelül 1000év múlva kifújtam arra gondolva, hogy mit is csinálok pontosan?! mi a célom az álmom és ezeken túl. Ő a célom és az álmom. A többi nem érdekel. 'Oxigén Hasy Víz'. Nem tudok aludni...

Elaludtam.

és nem félek többé, mert a kudarctól félek pedig pontosan tudom, hogy minden helyzet egy kihívás és nem siker vagy kudarc.
-'Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.'. bárholbármikorbárhogyan. hirtelen. talán ezek alatt a címszavak alatt lehetne eufóriába esni végtelenül. & hiába tudom mégse tudom megteremteni ezt, de mostantól mindent megteszek megint még akkor is ha ez már az 1000edik. Max. így halok meg, de akkor pokolba csak nem jutok...