mindennap-ok?

május másodikára ébredtem 7óra alvás után, ez a móni szülinapja és ezzel tulajdonképpen össze is foglaltam a napom nagy részét. reggel kelés után felmentem és felvittem a neki szánt orchideát. nagyon finom illata volt. amolyan igazi virág. ha virágillatú wc-sprayt szeretnél venni ne adj Isten a tescoban akkor ez lenne az etalon, erre kéne hasonlítania, mert tényleg nagyon finom illata van egy orchidának még kibontva a szagosított csomagolásából is. mert átpakoltam egy nem szagosított zöld cserépbe. élénk zöldbe, mint amilyen nem az orchidea, az orchidea (ha így írják-most jut eszembe) rózsaszínes lilás fehéres és sötétzöldes. szóval ott voltunk és ünnepeltünk, táncoltunk meg tortát ettünk/trancsíroztunk. 1től 100éves korig valahol lett a móni, mert nem illik elmondani ebben az esetben leírni se, hogy mennyi. szóval ennyilettazannyi. délután ákival nadrágot visszaváltottunk és alteregora jöttünk rá, hogy zárva. aztán lassan kom(P)otosan haza cammogtam és kerti sütöttünk az úgy 2500fortintos grillező készlettel ami 7500ról volt leértékelve, tehát nem akármilyen teljesítmény... mint amikor lekérik futóversenyen, hogy milyen márkájú a tornacípőd, kéri, hogy írd be a rublikába-és milyen állati ciki bemásolni azt a kínai jelet az adidasok mellé. vagy a nikék mellé. beszélgettünk kiszeltündéről és a karrieréről meg, hogy ki is ő valójában és beszélgettünk még sok hasonló kaliberű témáról. úgymond lelkiztünk a grill mellett. csirkesalátasaláta volt a választok, renoir(ezt a szót nagyon szeretem bár nem biztos, hogy jó ide). a pullandbearbe választhattam, vagy levásárlom vagy kicserélik... hát a cseréljük kit választottam, de egyből belém kötött, hogy-hogy szakadt el mert szerinte ez nem anyaghiba, hanem echte kiszakadt. hát szerintem nem-válaszoltam határozottan...ezzel annyira megingadtam az önbizalmát, hogy tulajdonképpen feladta a harcot. megingadhatatlan önbizalmat szereztem legalább 30másodpercre amíg kinem mentünk a boltból és egyúttal a japánkupacból. egy kupac kopasz japán meg még egy kupac kopasz japán az két kupac kopasz japán...
a 10es busszal felmentünk és onnantól kezdve megint szar kedvem lett és nem is találom magamat belülről csak néhanéha és nem olyan jó ez mint a pöttyöstúrórudi. kikocsikáztunk budakeszire. bekocsikáztunk budakesziről. tankoltunk. szomorkodtunk-legalábbis én. no meg alukáltunk ezt már együtt, olyan 2-3milliárdan... nem egy ágyban.


https://www.youtube.com/watch?v=Kv6Ewqx3PMs