Ismeritek azt az érzést, amikor picit ideges vagy mindenre. Na az-az, az (???) érzés, amiből nem lehet megállni csak úgy hirtelen. Ilyen spontán függőség is lehet. A halál ideg vagy és ölsz minden szóra, na ez inkább megfelelőbb egy olyan történet végére, ahol a főhőst elkapta az első érzés, de a végén még is lekvárt főzne nyugiban, egy homoszexuális sündisznóval. Mert így egyszerre mindenkit kárpótol, akinek rossz ez a világ. A barnabőrűek, az állatok, a melegek, a sündisznók és a legdurvább persze a meleg sündisznók. Ők lennének az értintett sértettek. Ma én voltam a sértett picit, ami tényleg csak picit, de sikerült ellépdelnem belőle az utolsó fázisba. Én is kamasz vagyok elvileg, aztán kell ilyet csinálnom, mert ez a társadalmi elvárás. Különben értéktelenek lennének a kamaszságról szóló könyvek nem kamaszoknak, mert ők amúgy sem olvasnak. Meccs előtt olvastam, hogy megcáfoljam az elvárósok könyvét. Horrorvakuit olvastam és keresem a poént. Második félidőt játszottam végig, annak ellenére nem rúgtam gólt, hogy nagyon akartam és még csak rossz sem voltam annyira, mint amennyire képes vagyok rossz lenni, ha balközepet kell. De persze foci-foci. A pálya továbbra is a tankos és az emberek is. Az ellenfél a rendőrökből összeválogatható legprimtívebb társaság egyből utánunk. Este bogeszékkal filmeztünk egy bakancslistát, ettünk.
08.10.08
2008.08.11. 03:04 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
