Csak egy alak. Nem említett nevet, és nem is láttam tisztán. Ő is csak hallotta valahonnan, amit elmondott nekem. Nem hiszem, hogy titok, de azért nem mondom el. Ma még láthatom őt is, ugyanúgy, mint más álmomban szereplő dolgokat. Egy felhúzható fém-csibét és tartozékait. Egy dobozba volt minden, bezárva, mint valami rab vagy hasonló gonosz. Nem volt elég kulcsom, mind a sok zárhoz, de fáradt is voltam ahhoz, hogy mozogjak. Itt kezdtem sejteni, hogy innen még fogok tovább ébredni. Bár az rövidebbik kelési utáni spontán illusztrációk elég jól néztek ki, sőt kicsit sajnáltam is magam, de hát egy idő után a szundi gombot sem szabad tovább nyomni. Fél8tól 10ig szívtam a városból nem szívesen. Iskola és edzés, talán egyel unalmasabb a holnapi iskola és meccs programtól. Teljesen elfáradtam a tényektől és a szervezet abszolút hasztalnul bonyolult működésétől. Azért még lemegyek fogatmosni.
09.23.08
2008.09.23. 22:45 hasy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
