mindennap-ok?

Már reggel 8ra parasztnak öltöztem, mert ez egyfajta elvárása a vasárnapnak. Persze inkább voltam avantgard így a 21.század legjaván, esetleg alternatív, mint valami szakadt én vagy egy rám nagyon hasonlító ő. Egy eltitkolt egypetéjű szomszéd, vagy ez talán tényleg én voltam. Ott álltam és néztem magamat, ahogy mosolygok magamra először véletlenül, másodszorra és harmadszorra már kicsit direkt, negyedszerre már eléggé elfeledkeztem arról, hogy én ma paraszt vagyok. Persze inkább avantgard. A nap második körében elszalasztottam a sosemhallott 109es buszt, de mivel eddig még azt sem tudtam, hogy létezik, ezért nem viselt meg a plusz 7-8perc várakozás. Lipcsei sérült olvastam egy néni vasárnapi blikkjén, aminek az elején nincs cici, mert hogy vasárnap. Van benne viszont cici a 12.oldalon, de ezt már csak a néni tudja meg és a vasárnapi blikk. WAMP. A vasárnapiművészpiac. Ezer ötletes dolog, ezersokpénzért, de aki elmegy biztosan talál magának legalább egy szépeladót, ha már terméket nem is. 3tól játszottunk a Tatai úti BVSC pályán az Africans Inter nevű csapat ellen, ami Magyarországon élő négerekből lett összeállítva és talán ennyi, amiben különböznek a többi csapattól, de talán pont ez volt az, ami miatt már mindenki várta ezt a meccset. Első gondolat, hogy poén és, hogy jófejek, a második gondolata tulajdonképpen egyszerre mindenkinek a rasszizmus és a fajihovatartozás kérdése volt, függetlenül attól, hogy ki hova szeret tartozni, és hogy milyen eszméket vall. Elfolytottunk magunkban minden gonoszságot és feketét, mint olyat, aztán ezzel a lendülettel kalapáltuk el magunkat 4-0ra. Akik másodikfélidőre jöttek ki szurkolók, nekem szurkolók, azoknak köszönöm, hogy a csapattal együtt fáztak. Jól esett nagyon. Kicsit elszomorodtam az eredményen és a unblock a csapat játékán. A nap hátra lévő részében miattam meghalt pulyka (később; rántottpulykaszeletek) sem tudta maradéktalanul elüldözni. Sebaj, alszunk rá egyet.