köszöntő

Bekapcsolom az ipodot, bár van egy régi hungáriamagnóm is a szobámban, talán mert szeretem a zenét. Kiülök a tetőre és csak nézem a csillagokat. Kispál is velem van. Ketten vagyunk egyedül. Kicsit tovább megyek, leugrom. Zuhanva fotózom azt amit senki sem vesz észre, pedig szép és egyszerű. Esténként futok és amikor a fűhöz érek csak rá gondolok. Ő rá, hogy szerettem.. otthon elmondom neki is, aztán még 3szor. Lefekszem, veszek egy mély lélegzetet és úgy ezerév múlva kifújom. Így működök, így vagyok, szabadidőmben szerelmes. Innentől egy szebb világot álmodok a nehezebb sorsúaknak. Közben elgondolkozom rajtad.. Meg akarlak ismerni.. mert tudni akarom mire vágysz és miért élsz? Nem érdekel hány éves vagy.. azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid és az élet csalódásait? Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e vadul táncolni a sötétben, eksztázistól részegülve. Hűséges vagy? nem érdekel.. mert azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradj önmagadhoz. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik. Hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed? Azt akarom tudni, hogy tudsz kudarcaiddal együtt élni és a tetőn állva a csillagok felé kiáltani: Nem érdekel hol élsz és mennyi pénzed van, elindulok! Azt akarom tudni, hogy mi adna neked ehhez erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Nem fog zavarni, hogy nem tudod ki vagyok.. csak válaszolj, mert én sem ismerem a végtelen lehetőségeit és magyarázatait arra, hogy miért is nincsenek magyarázatai. És így lett a jövőképem, valaki másfalán zölddel bekeretezve..

02.11.08

2008.11.02. 20:47 hasy

Mikor mi, de ma halottak, tegnap minden szentek napja. Két talán maradandó maradt meg, talán teljesen a tegnapi este nem biztos, hogy jellem építő fogalmaiból. Az születés ellentéte a halál, és nem az élete. Az menne tovább. A másik valami saját rajz. Nem érti senki, de így megmarad nekem. Nincs, és ma nem is volt erőm elmélkedni az életről és a halálról. De röviden, ha elmondhatnám nyíltan, amit gondolnék erről azt mondanám, hogy akik bánatukban sírnak rosszul teszik, hiszen ez egy biztos dolog. Persze vannak tragédiák, és ezekre jobb nem is gondolni. De ha az ember elfogadja azt, hogy szerette már nincs köztünk, akkor rájöhet arra is, hogy senki sem akarta, hogy miatta szenvedjenek. Nem is igazából a haláltól kéne félni, hanem a meg nem élt élettől. Szomorú szemmel mosolyogtam én is a misén. Gondoltam sok mindenkire, de nem igazán akartam semmit megváltoztatni. Foci meccs és 3-0ra nyertünk.. már az első percben gólt lőttem és a harmadik gólnál én adtam a gólpasszt. Nagyon örültem és néztem keveset sokat felfelé, hogy akikért még szomorkodtam most biztos örülnek. Együtt örülhettünk a napnak. Szép idő volt. Cukrászdában banános pitékkel ütöttül el az időt.. borzasztóan elfáradtam a nap végére. Egy törülközőben néztem végig minden idők legizgalmasabb befejező futamát, ahol a végén Hamilton nyert. Gratulál szerény blogom és a mai, olyan 71 olvasója is. (massának többet írtam volna). Már csak két lépcső sóhajtottam felfelé a nap legvégén a lefekvős rész előtt. Kiürítettem a már levett gatyám zsebeit. Megtaláltam a tegnapi rajzomat, tiszta popart, de erről majd holnap..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hasy.blog.hu/api/trackback/id/tr6746246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása